Napraforgó

A darab középpontjában a tíz éves Janka áll, akit a kutyája, családja, iskolai és baráti kapcsolatain keresztül ismerhetünk meg. A jelenetek során három család története rajzolódik ki, s mindben van valami törés: válás, betegség, magukra hagyott gyermekek, eltévedt elvárásokat támasztó szülők. Tompa Andrea író, színikritikus így ír a történetről a dráma előszavában: „egy klasszikus narcisztikus anya ural minden színpadi szituációt; hiányzik belőle az empátia, a figyelem, a mások iránti érdeklődés. Tolakodó, végtelenül egoista; ugyanakkor gyanakvó, és folyton védekezik, bár saját elképzelései szerint sosem hibás semmiért. Ez az empátia-hiány végül egyszerűen kegyetlenné teszi. Az első jelenetben lekési a szülői értekezletet, feltartja a már menni készülő tanárt, kijelenti, hogy férje helyett kell most magát szégyellenie, aki nem jött el. Milyen lehet a férj ezek után? Egy klasszikus, „érzelmileg hiányzó” apa. Jelen van, csak érzelmileg nincs jelen, a figyelmével, érdeklődésével. Kettejüknek van egy tíz éves kislányuk, akire tehát nem sok figyelem jut. A kislány szépen rajzol, ám csak feketét használ… A darab erénye, hogy egyszerre képes a felszínt és a mélyét is megmutatni; éles, játékos jelenetekben, erős szituációkban.”

Amint Radu Afrim rendezőtől már megszokhatta a sepsiszentgyörgyi közönség, az előadás ezúttal is tele lesz humorral és játékossággal, érzékletesen szemlélteve azt, ahogyan a gyerekek képzelőereje kiszínezi hétköznapjaik szomorú valóságát. A színészek egy része több szerepet is játszik majd, gyerekként és felnőttként is megjelenik a történetben, vagy a gyerekek képzeletében megszülető jelenetek szereplőit alakítják.

A Tamási Áron Színház produkciójában nem egyértelműen gonosz szülők, és visszaélésektől, bántalmazásoktól terhes családtörténetek jelennek meg, inkább magányos, elveszett gyerekek és felnőttek, akik egy jobb élet lehetőségét keresik. A nagy drámai jelenetek, általános igazságok kinyilatkoztatása helyett hétköznapi helyzetekkel, hozzánk hasonló emberek napi küzdelmeivel találkozhat a néző. Mintha a saját családjainkat látnánk, melyekben valamennyien napraforgóként keressük a boldogságot.

RADU AFRIM

A romániai Betlenben született1968-ban. 1995-ben szerzett bölcsészdiplomát román-francia szakon, majd színházi rendezést tanult a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen. A román színházi élet fenegyerekeként emlegetett alkotó a klasszikusok merész rendezői átdolgozásairól, valamint orosz, dán, svájci, német, francia, norvég, lengyel, román és magyar kortárs szövegek többnyire adaptált formában történő színpadra állításáról vált ismertté. Munkáinak egy része improvizációra épülő, úgynevezett „szerzői előadás”, melyeknek szövegét gyakran maga írja. Románia legtöbb színházában rendezett már. Három alkalommal nyerte el a Román Színházi Szövetség legjobb rendezésért járó UNITER-díjat, legutóbb a Marosvásárhelyen 2015-ben rendezett Nyugalom című előadásért.

TAMÁSI ÁRON SZÍNHÁZ

A sepsiszentgyörgyi színházat állandó művészeti intézményként 1948-ban alapították. Történetének első évtizedeiben a különböző kultúrpolitikai események nyomán több névváltoztatáson ment át, míg 1992-ben felvette Tamási Áron nevét. Jelenleg is Tamási Áron Színház néven működik, fenntartó szerve Sepsiszentgyörgy Megyei Jogú Város Tanácsa.

Az első ötven év törekvései sokfelé mutattak: megalapozni az intézmény művészi tekintélyét, együttest formálni a színházhoz szerződött, különböző előképzettségű és játékmodort képviselő színészekből, képviselni a kisebbségi magyarság ügyét, kinevelni egy törzsközönséget, amely indokolja az intézmény létét és további fenntartását.

1995-ben a színházhoz szerződött Bocsárdi László rendező és gyergyószentmiklósi kísérleti színházi műhelyének néhány színésze, és ez radikális szemléletmódváltást eredményezett. A társulat elsődleges célja azóta is a kortárs színházművészet értékeinek képviselete, mely a magyar és a romániai színházi szakma egyik legjelentősebb, legelismertebb intézményévé tette az idén 75 éves Tamási Áron Színházat.

SZEREPOSZTÁS

Anya – Pál Ferenczi Gyöngyi
Tanítónő – Gajzágó Zsuzsa
Gondnok, Fodrász, Eladó a turkálóban – Szakács László
Apa – Erdei Gábor
Gyerekek:
Janka – Varsányi Szabolcs
Erik – Kónya-Ütő Bence
Dzsenifer – Korodi Janka
Klári – Benedek Ágnes
Nő a pszichiátrián, Bodza, Szülő, Gyerek – Vass Zsuzsanna
Cintula, Hajléktalan, Orvos, Szülő – Pignitzky Gellért
Béluka, Pincér, Rendőr, Szülő – Nagy-Kopeczky Kristóf
Szülő, Gyerek – Csomós Tünde Tímea, Gazda Szende
Szülő – Kovács Ibolya, Bartalis Szabolcs

Rendező: Radu Afrim

Rendezőasszisztens: Dálnoky Réka
Díszlet- és jelmeztervező: Irina Chirilă
Koreográfus: Flavia Giurgiu
Zene: Kónya-Ütő Bence

Ügyelő: Csomós Tünde Tímea
Súgó: Gazda Szende

Az előadás időtartama: 2 óra 45 perc (egy szünettel)
Bemutató: 2023. május 14.