Hedda Gabler

Hedda Gabler azt tanulta, hogy ha kifelé minden rendben van, akkor valójában minden rendben is van. Státusz, pénz, komfort. A vonzó és izgalmas, már-már tökéletes nő belső lénye tele van sötét tónusokkal, titkokkal, manipulációval, önzéssel, félelemmel és elfojtással. Amikor egy volt szerelem váratlanul betoppan az életébe, a kitalált maximalizmus sebezhető felszínén repedezni kezd a jég. A bűvöletében éjjeli lepkeként keringő alakok szabályos köröket leíró tánca Hedda kibillenésével kaotikus vergődéssé válik. A reprezentatív külső rétegek alatt szabálytalan, de sokkal valódibb arcokat láthatunk meg.

Székely Kriszta második Ibsen-rendezése a szerepjátszás, a szabadság utáni vágy és a nyers valósággal való szembenézés témáin keresztül nemcsak lélektani alkatokat és helyzeteket tár fel, de a klasszikus alapanyagot átmozgató játéknyelvet is keres.

SZÉKELY KRISZTA

Székely Kriszta Budapesten született. Gyerekként klasszikus balett szakra járt, de mielőtt elkezdte volna táncos karrierjét, kocsmát nyitott Láoszban, és ott töltött négy évet. Miután visszatért Budapestre, színházi rendezést tanult a Színház és Filmművészeti Egyetemen. 2015-ben diplomázott, azóta a Katona József Színház állandó rendezője. Művészi munkájában az alkotó-csapattal való intenzív együttműködés elkötelezettje. Klasszikus darabok újszerű feldolgozásával hívta fel magára a figyelmet, melyek során a színházművészet szokatlan területeire kalandozott, olyan fontos kérdéseket próbálván körüljárni, mint a nők státusa, vagy a társadalmilag meghatározott szerepek hatása az egyén életére. 2016-tól tanít a Színház és Filmművészeti Egyetemen. Legjobb rendező díjat nyert a Pécsi Országos Színházi Fesztiválon 2017-ben és 2018-ban, majd a Színházi Kritikusok Díját is elnyerte 2018-ban és 2019-ben.

Fassbinder: Petra von Kant (2014), Ibsen: Nóra – karácsony Helmeréknél (2016), Brecht: Kaukázusi krétakör (2017), Csehov: Platonov (2019), Monteverdi–Dinyés–Závada–Szabó-Székely: Poppea megkoronázása (2020), Shakespeare: Othello (2020) és Ibsen: Hedda Gabler (2022) voltak legfontosabb munkái a Katona József Színházban. 2020-ban a torinói Teatro Stabile-ben állította színpadra Csehov Ványa bácsi című darabját, 2022-ben pedig a Sankt Pölten-i Landestheaterben ugyancsak Csehovtól a Három nővért. A múlt év óta a torinói Teatro Stabile társigazgatója, ahol 2023 elején nagy sikerrel vitte színre vitte Shakespeare III. Richárd című darabját.

KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ

Az évadonként több mint százezer nézőt fogadó Katona József Színház Magyarország egyik legismertebb és legelismertebb színházaként korszerű és innovatív módszerekkel, széles körben befogadhatóan jeleníti meg társadalmunk velünk élő problémáit, legfontosabb kérdéseit. Hagyományai és mai arculata szerint realista színház, de nem a szűken felfogott stílusrealizmus értelmében, hanem a valósághoz való viszonynak vázolt, átfogó esztétikai érelmében. Fontosnak tartja azonban, hogy a konkrét valóság iránti elkötelezettség jegyében játékstílusa minél változatosabb, gazdagabb és nyitottabb legyen. Noha a Katona József Színház társulata a magyar színházkultúra legerősebb hagyományának megfelelően leginkább a pszichológiai realista módon motiváló és építkező színjátszásban a legotthonosabb, mondhatni ez a színházi anyanyelve, mégis, sőt éppen ezért fontosnak tartják, hogy időről-időre olyan műveket is bemutassanak, amelyek megkövetelik az avantgard irányzatok által gazdagított modern színházi nyelv bizonyos elemeinek elsajátítását is.

A Katona József Színház mai formájában 1982-ben született meg. Művészei a volt Nemzeti Színházból érkeztek, akik a Katona József Színháznál önálló társulatként folytatták tevékenységüket Székely Gábor (1982–1989) Zsámbéki Gábor (1989–2011 között) majd Máté Gábor (2011 óta) vezetése alatt. Művészi célkitűzéseik kiindulópontja a 20. századi kultúrának az az alapvető ténye, hogy a színházművészet immár nem alárendelt interpretáló művészet, mintegy a drámairodalom járuléka, hanem ugyanolyan értelemben autonóm művészet, mint a 19. századdal bezárólag annak tartott művészetek: az irodalom, a zene, a képzőművészetek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy másodlagosnak tekintik az irodalmi szempontot, az irodalmi értéket, sem pedig azt, hogy a műsor másodlagos a rendezői és színészi munkához képest. A Katona József Színház igyekszik elkerülni, hogy gondolkodása áldozatul essék az olyan egészségtelen ellentéteknek-konfliktusoknak, mint az irodalom és színház, dráma és előadás szembeállítása: maximális irodalmi igényességet igyekszik érvényesíteni, kezdve a műsorra kerülő drámák kiválasztásától, a kommersz darabok következetes elutasításán keresztül, egészen a fordítások, nem egyszer újrafordítások elkészíttetéséig, a fordítókkal való együttműködésig.

Azonban mégsem vált szűk körű, partikuláris rétegszínházzá, hanem minél szélesebb és tagoltabb közönséghez kíván szólni. Az egyén és a közösség lét- és sorsproblémái magától értetődően nem egy elitre tartoznak, hanem magára a közösségre, potenciálisan minden egyénre. A színház törekvése nem az elkülönülés, hanem a közönséggel való szabad párbeszéd, melynek egyik legfontosabb eleme a fiatal nézők megszólítása.

A Katona jelenleg a mitos21 nemzetközi színházi csoportosulás tagja.

SZEREPOSZTÁS:

Hedda Tesman, szül. Gabler – Jordán Adél
Jörgen Tesman PhD. – Bányai Kelemen Barna
Ejlert Lövborg – Mészáros Béla
Thia – Mentes Júlia
Brack, bíró – Takátsy Péter
Julle néni, Jörgen nagynénje – Kiss Eszter

Rendező: Székely Kriszta

Asszisztens: Tiwald György
Díszlet: Balázs Juli
Díszlet asszisztens: Fehér Luca Kata
Jelmez: Pattantyus Dóra
Dramaturg: Szabó-Székely Ármin
Zene: Matisz Flóra Lili
Fény: Bárány Bence
Súgó: Schaefer Andrea
Ügyelő: Valovics István

Színpadmesterek: Fodor István, Fórián Péter
Díszítők: Brusznyiczki János, Frankó Bence, Kovács Bálint, Kurucz András, Lakatos Dezső, Molnár László, Szabó András, Szakács László, Szalontai István
Kelléktár-vezető: Tölli Judit
Kellékes: Kertész Janka
Fővilágosító: Pető Gergő
Világosítók: Bárány Bence, Kovács Mózes, Makray Gábor, Mészáros Gábor, Sziebert Sebestyén Jelmeztár-vezető: Kovács Ildikó
Öltöztetők: Batta Eszter, Elek Bea, Kulcsár Nóra
Fodrásztár-vezető: Szeberényi Lejla
Fodrász: Szabó Sára
Hangosító: Szomszéd Máté, Héricz Anna, Nagy Réka

Időtartam: 1 óra 35 perc / 14+

az előadás nyelve: HU

felirat: RO, EN
Bemutató időpontja: 2022. október 15.